A választás szabadsága

Ha asztrológiát tanulsz, nagy felismerésekre készülj! Olyan összefüggésekre derülhet fény, melyek magyarázatot adnak a sorskérdésekre, de lehet hogy nem fognak tetszeni!

A többség úgy gondolja, hogy az asztrológus tudja a „tutit” és megmondja, mit kell változtatni az életében, hogy az történjen, amire vágyik! Ha szegény vagy, megmondja, mikor leszel gazdag. Ha nincs párod, megmondja milyen „jegyűekkel” állj szóba, de még azt is megmondja, hogy mikor jön a nagy Ő! Ha nincs munkahelyed, megmondja, mikor jön el a nap, amikor olyan állásod lesz, ahol megbecsülnek, sokat fogsz keresni és még jól is fogod érezni magad. Ha azt érezted egész életedben, hogy a család nem támogat, akkor majd az asztrológia megmondja, mikor jön el az idő, amikor apád megbékél veled!

Azt várják legtöbben, hogy rajtuk kívül álló okok miatt egyszer csak megváltozik az életük, számukra pozitív módon és az asztrológus majd megmondja, hogy mikor.

Az életünk szellemi rendje, a sorsfeladatunk a születésünk pillanatában már megvan. Személyiségünket a sorsunkhoz kapjuk segítségül. Ha személyiségünket meg tudjuk változtatni, akkor jobban kitágul az életünk mozgatórugóira való rálátásunk, finomodik, harmónikusabbá válik a sorsunk megélése is.

Ami a jelenben történik az életünkben, az már a múltban eldőlt. A múltban tett lépésünknek és döntésünknek most éljük a következményét. A pillanat történéseit nem tudjuk megváltoztatni, de a megéléseinket a reakció módjainkat, azt igen! Ez azért nagyon fontos, mert amit a jelenben megélek, az lesz majd az alapja a jövőben történő eseményeknek. Tehát, ha bármikor változtatni akarunk, nem akkor kell, amikor az eseményekben már benne vagyunk, mert akkor már nem lehet.

Vegyük azt a példát, hogy van egy lány és egy fiú, szerelmesek, összeházasodnak. Ez eddig egy szokványos történet. A lány egész életében az anyagi biztonságot kereste, ezért „véletlenül” találkozott élete párjával, aki a messzemenőkig képes volt a lánynak anyagilag mindent megadni. A lány sok-sok év után végre biztonságban érezte magát. Ahogy az idő haladt a lány úgy érezte, hogy biztonsága ugyan megvan, de teljesen ki van szolgáltatva a fiú akaratának. Ezért elkezdődött a harc. Először önmagában dúlt, majd a férje ellen fordult. Pár év múlva az összetűzés mindennapossá vált a két ember között. Az a lány, aki akkor a biztonságát a fiú vállára helyezte, most mindent akart, csak azt nem, hogy azt továbbra is a fiú biztosítsa. Így hát elváltak, ahogy ez egy szokványos történetben lenni szokott.

A lány választott: "Rábízom a biztonságom megteremtését másokra". Ez volt múltbeli választásának lényege de fogalma sem volt arról, hogy ennek a választásának mi  lesz az ára?

Válás után a lány a házasságában megélt anyagi biztonsághoz képest, sokkal rosszabb helyzetbe került: gyermekét egyedül nevelte, a volt férje minimálisan támogatta, később pedig már egyáltalán nem törődött a fia biztonságával, így egy szép napon a lány azon kapta magát, hogy folyamatosan harcol, hol a volt férjével, hol a szüleivel, hol az anyagiakért, mert e téren még mindig kiszolgáltatva érezte magát, csak most már a sors volt a másik oldalon.

Nem változott az alapmegélése a sorsa lényegének. Maradt a harc és a küzdelem. A sors lényegének felismerése az lett a lány számára, hogy az anyagiakért való küzdelmet, kiszolgáltatottságot viszi az életében, mint életfeladatot. Felismerte, hogy vagy tudatosan vállalja azokat a helyzeteket, amikor mások támogatják az anyagiakban, vagy továbbra is ő maga küzd, harcol mások biztonságáért.

Aki asztrológiát tanul, nem biztos, hogy asztrológus lesz. De az biztos, hogy tudatosabban és könnyebben tudja megélni a sorsát, megválasztani azokat az élethelyzeteket, amelyekben el tudja fogadni korábbi döntéseinek a jelenben megélt következményeit.

Az élet- vagy sorsfeladat felismerésétől, tudatosításától, vállalásától könnyebbé  és élhetőbbé válik az élet.

 

Hozzászólások

A szerencse az,hogy mindig választhatunk.Viszont kevés ember tud döntést hozni.Szerintem ez a legrosszabb.A rossz döntésnél sokkal rosszabb ha nem tud dönteni valaki.

Szia Reske! Egyetértek azzal, hogy van választásunk, de nem mindig. Egy idő után elfogynak a választási lehetősége és már csak az az út maradt, amire ráléptünk. Döntést hozni valóban kevés ember tud, hiszen dönteni annyit tesz, mint tisztában lenni a választásunk következményével! No, szerintem ma ezt nem sokan tudják, mármint nincsenek tisztában a következményekkel. Nem tudom, hogy van-e rossz döntés...? Ez mindig utólag derül ki, amikor már látod az eredményt! Szerintem amikor valaki döntéshelyzetbe kerül, igyekszik számára a lehető legjobb döntést meghozni, az általa remélt végeredmény szerint. Ha az általa remélt végeredmény bekövetkezik a döntését jónak, ha nem az és nem úgy következik, ahogy remélte, és NEM TUDJA ELFOGADNI a kialakult helyzetet, akkor a döntését rossznak érzi. Ha egyáltalán nem dönt valaki, az is egy döntés, csak akkor a sorsra bízza a választást! Köszi a hozzászólást! Várlak vissza szeretettel! Edina

Egyre jobban érdekel az asztrológia . Jó lenne többet foglalkozni vele, biztos eljön ennek is az ideje.

Szia Hédi! Úgy is lehet többet foglalkozni az asztrológiával, hogy egyenlőre olvasgatsz! Várlak vissza szeretettel! Edina

A döntésben az intuició sokat jelent??

Szia Csilla! Vannak olyan emberek, akik legtöbbször a megérzéseik alapján döntenek...és jól:) Persze, most is fenntartom, hogy csak akkor érezzük "jónak" a döntésünket, ha azonosulunk és elfogadjuk a következményeket. Aki érti az asztrológia nyelvét, érti ezt a gondolkodási módot, az tudja, hogy nincs jó, meg nincs rossz döntés, mert mindig csak azt a döntést hozzuk meg, ami a sorsunk megvalósításának irányába visz! Nekem nem igazán vannak megérzéseim, és nagyon irigyelem és csodálattal tekintek az olyan emberekre, akiknek van!

Nem tudom mi nehezebb: dönteni, avagy a döntést a sorsra bízva (nem dönteni) és elfogadni a következményt? Gondolom ez sem egyforma és ugyanolyan választás minden embernél, hanem személyiség kérdése?

Szia Gab! Azt gondolom, hogy mindkettő nagyon nehéz, de mindenkinél a személyiség "dönti" el, hogy melyiket tudja elfogadni.Ha valaki dönt, akkor övé a felelősség, bármi is legyen a döntésének a következménye.Ha valaki a sorsra bízza a döntést, akkor azt tudja mondani, hogy: "sajnos, ez történt velem", tehát nem visel -látszólag- felelősséget a bekövetkező eseményekért.