...
Mesél rólunk a nevünk II.
Névadási szokásaink közül az egyik leggyakoribb, amikor két utónevet visel valaki. Természetesen az ilyen névviselés mellett sem mehetünk el szó nélkül. Ha valakinek két utóneve van, az legtöbbször a személyiség két jelentős lelki tulajdonságára mutat rá, amelyek gyakran kerülhetnek összeütközésbe egymással, így az életben ismétlődő feladatok elé állítják viselőjüket. Az ebből adódó nehéz helyzetek végkimenetele attól függ, hogy a két utónév egymásnak ellentmondó vagy összhangban lévő jelentéseket hordoz-e. Például ilyen egymásnak ellentmondó analógiákat hordoz a Mária Viktória elnevezés. A Mária név inkább egy segítő, szolgálatkész embert mutat, míg a Viktória név egy erős, határozott karaktert takar. Az illető valószínűleg úgy érezheti, hogy választania kell: vagy alárendelődik és szolgál, de ebben az esetben le kell mondania a vágyai, az akarata teljesüléséről, vagy megpróbálja érvényesíteni azokat, aminek következménye állandó csalódás lesz, vagy az, hogy mindig kihasználják. A Mária Viktória nevet viselő ember életének ellentmondásai abban oldhatók fel, ha erejét és akaratát a nála gyengébbekért küzdve, őket segítve éli meg.
A két hasonló utónevet viselő személyek ritkán kerülnek diszharmóniába önmagukkal, és az a helyzet sem gyakori esetükben, hogy ne találnák meg helyüket a világban.
Persze sokan viselnek két utónevet, de előfordul, hogy a második becenév. Gondolhatnánk, pusztán annyi jelentősége van annak, ha valaki egy másik embert a becenevén szólít, hogy ez esetben közelebbi kapcsolat áll fenn a két személy között, vagyis a becézett személyt a másik fél kedveli. Azonban anélkül, hogy tudná, nagyon sok mindent elmond a név viselőjéről, ha becenevet kap vagy választ. Leggyakrabban a becenevek kicsinyítő képzővel vannak ellátva, bár az is előfordul, hogy az utónevet egy kissé módosítják, és vannak olyanok is, akik teljesen más becenevet használnak, olyanokat, amelyek egyáltalán nem eredeztethetőek az utónevükből. Például: valakit Gézának hívnak és a kedvese Aranymackópofának szólítja…
Amennyiben valaki az utónevét becézett formában használja, úgy a becézési mód elsősorban megfelelési vágyát mutatja: azt fejezi ki, hogy szeretné, ha elfogadnák, ha meg tudna felelni a külvilág elvárásainak, illetve kifejezi, hogy az egyénnek önelfogadási problémái vannak. Persze, ha mások kezdenek el valakit becézni, akkor egyértelmű, hogy a külvilág szeretné őket valamilyennek látni, például keményebbnek vagy gyengébbnek. Álnév használata (mondjuk írói álnév) véleményem szerint arról szól, hogy viselője nem meri, nem akarja vagy az adott helyzetben nem tudja felvállalni önmagát.
Egyik kedvenc költőm József Attila, természetesen az ő neve is érdekes. Az Attila férfinév a hun fejedelem germán, közelebbről gót eredetű neve: az Atta kicsinyítőképzős származéka, jelentése: atyácska.
Az Attila nevet viselő férfiak látszólag nagyon kedves és szeretetreméltó, udvarias emberek. Fontos számukra, hogy kedveljék és szeressék őket, éppen ezért sok mindent megtesznek azért, hogy elfogadják őket a világban. Számukra nagyon fontos a társ, a párkapcsolat, az érzelmek megtapasztalása. A megfelelés vágya és az egyéni érdek érvényesítése azonban gyakran összeütközésbe kerül személyiségükön belül. Ezért óriási feszültség és energia halmozódik fel bennük, ami állandó kifutási lehetőséget keres (és talál).
Az Attila nevet viselő férfiak számára elengedhetetlen, hogy környezetükben vezető szerepet töltsenek be és a többiek felnézzenek rájuk. Éppen ezért az ösztönösen bennük lévő vezetői képesség révén nagyszerűen tudják irányítani a körülöttük élő embereket.
Szeretik és élvezik az életet, éppen ezért vágyaik megvalósulása vagy megvalósítása kiemelt szerepet kap a mindennapjaikban. Az Attila nevet viselő férfiak többsége rendkívül temperamentumos vagy éppenséggel hirtelen természetű, ez a viselkedés pedig sok feszültséget teremt környezetükben. Ugyanakkor igazán életigenlő emberek, akik, ha valamit a fejükbe vesznek, azt tűzön-vízen keresztül megvalósítják. Így aztán sokat kell harcolniuk az életben, nem csoda tehát, hogy az életre mint feladatra vagy kihívásra tekintenek. Nem célszerű terveik útjába állni, mert az egyetlen dolog, amit nehezen viselnek el, ha nem teljesülhet az akaratuk. Ilyenkor képesek úgy küzdeni, mintha az életük múlna a küzdelem kimenetelén.
Ha a harcban vagy küzdelemben alulmaradnak, nem siránkoznak sokáig az elszenvedett vereségen, inkább újult erővel állnak az újabb kihívások elé. Talán éppen elszántságuknak és erejüknek köszönhetően alkalmasak bármilyen csoport vezetésére. De attól sem riadnak vissza, ha olyan területen kell bizonyítaniuk, ahol veszéllyel találják szembe magukat. Igazán kalandvágyó, szenvedélyes és szélsőséges férfiak lehetnek.
Sokszor nemcsak a fizikális tettek, de az érzelmek területén is megmutatkozik szélsőséges természetük. A szerelemben képesek a legmélyebb érzelmek megélésére is. Olyannyira fontos helyet kap életükben a párjuk, hogy szinte birtoklóvá, esetenként féltékennyé válnak. Nehezen tudnak az érzelmeikről beszélni, ezért „csak” tetteiken keresztül képesek elmondani, mennyire kötődnek valakihez.
Az érzelmeknek azonban nemcsak a pozitív oldalát képesek szélsőségesen megélni, hanem a negatívot is. Nem szabad őket megbántani, mert a sérelmet soha nem felejtik el, egy-egy sértést évekig magukban hordoznak, magukba zárnak, és majd akkor vesznek revánsot, amikor az a másiknak a legjobban fáj. Megérzik, hol van a másik ember gyenge pontja, és képesek szavakkal „halálos döfést” mérni rájuk. Életükben sok olyan esemény történhet, amelyet mások előtt titkolnak. Sokszor még a saját párjuk sem ismeri őket igazán. De talán éppen ezektől a titkoktól válnak kiismerhetetlen és izgalmas férfiakká.
József Attila Öcsödre került nevelőszülőkhöz, ahol a füle hallatára jelentették ki, hogy márpedig Attila név nincsen. A költő egy későbbi vallomásában elmondta, hogy úgy érezte, a létét kérdőjelezik meg, hiszen nevelőszülei a Pista nevet ragasztották rá. Ezután megszállottan bújta az Attila királyról szóló mondákat, amelyek lelkéig hatoltak. Talán ezek hatására vált olyan emberré, aki meghallgatta ugyan mások véleményét, de magában fölülvizsgálta azt, és aki hallgatott ugyan a Pista névre mindaddig, amíg bizonyossá nem vált számára, hogy őt Attilának hívják.
József Attilának nagyon fontos volt a párkapcsolat, vágyott gyermekre is, de vagy a nők nem akartak családot, vagy neki akadtak egyéb problémái. Szerelmeitől elvárta volna, hogy nemcsak társként, de édesanyaként is szerepet vállaljanak mellette. Nagyon vágyott a meleg családi fészekre, de talán még inkább arra, hogy szeressék. Szélsőséges, érzelmeiben nagyon kemény ember volt, akit gyermekként a nevelőszülők bár sokszor szigorúan megfenyítettek, mégsem tudtak megtörni; minél keményebbek voltak vele, ő annál erősebb lett. Nagyon szeretett volna nővéreiről anyagilag gondoskodni, de nem tudott. Szégyellte és méltatlannak tartotta a helyzetét, hogy testvérei gondoskodtak róla anyagilag és fizikálisan is.
A Pista név egy kemény, érzelmeiben és tetteiben is szélsőséges embert mutat, aki vagy magát vagy akit mások ítélnek magányra. Érzelmeiben a végletes megnyilvánulások játszanak szerepet. Csak szeretni és csak gyűlölni tud. Nincs középút.
Attila soha nem nyilatkozott az öcsödi éveiről indulatmentesen. Érdemes utána olvasni.
Az életben adódnak olyan helyzetek, amikor lehetőség adódik egy ember életében a névváltoztatásra. Természetesen a névváltoztatás is az adott élethelyzetünk érzéseink szimbólumát mutatja.
A nők leggyakrabban házasságkötés alkalmával változtatják meg a névviselésüket. A névviselési formák „jelentéséről” a következő bejegyzésben osztok meg pár gondolatot.
Hozzászólások
Nagyon érdekes leírás, ezt
Rövidesen a Dóra név is
Nagyon fontos a név választás
Szia Hédi! Igazából nem az a
A fenti írói névelemzésből
Inkább azt mondanám, hogy nem
Az én nevem külön életet él.
Szia Alicia! Jól érzed, az
Szia Edina,
Szia Edina!